Cholnoky Jenő 

Cholnoky Jenő         

Cholnoky Jenő, a földrajztudomány egyik legkiválóbb alakja, 1870. július 23-án született Veszprémben, a Kossuth Lajos utca 7. sz. házában.

Ma is látható szülőházán a Magyar Földrajzi Társaság 1976-ban emléktáblája őrzi a nagy tudós veszprémi illetőségét.

A Cholnoky családot a város jó nevű, régi családjai között tartják számon. A leszármazottak között találunk ügyvédeket, közjegyzőket, orvosokat, gimnáziumi tanárokat, sok tehetséges, művelt embert.

Cholnoky Jenő apja Cholnoky László ügyvéd, anyja Zombath Krisztina. Nyolc gyermekük közül öt érte meg a felnőttkort. A gyermekek szellemi fejlődéséhez minden segítséget megkaptak a családban. Közülük három kimagasló tehetség: Viktort és Lászlót az irodalomtörténet, Jenőt a földrajztudomány tartja számon.

Elemi iskoláit és a középiskoláit is szülővárosában végezte. Jenő kiegyensúlyozott, szorgalmas, kiváló tanuló és komoly, visszahúzódó gyermek volt. László testvére így jellemzi önéletrajzi regényében: “ már gyermekkorában is fontos, tudományos emberke volt, telve szeretettel és ragaszkodással minden iránt, ami szép és gyengéd, ami új megismerést, új tudást rejt magában.”

A földrajz iránti érdeklődés felkeltésében meghatározónak bizonyultak azok az első kirándulások, melyeket lakóhelye, Veszprém környékén, az arácsi Séd patak völgyében, valamint a Balaton-felvidéken tett.

Egyetemi tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. 1892-ben mérnöki oklevelet szerzett, és a műegyetem vízépítési tanszékének asszisztense lett.

1894-től a tudományegyetem földrajzi intézetében dolgozott Lóczy Lajos mellett. Részt vett a Balaton kutatásában. A Balaton tudományos eredményei c. könyvnek A Balaton limnológiája, a Balaton színtüneményei, A Balaton jege, A Balaton hidrográfiája c. részeit írta. Ekkor mérik fel a tihanyi félsziget tavi ingadozását is, ez a tudományos pályájának az indulása.

Az igazi sikert és a nemzetközi elismerést az 1896-98-ig tartó kínai kutatóút hozta meg számára. Kínában és Mandzsúriában hidrográfiai és geográfiai kutatásokat folytatott. Tapasztalatait A Sárkányok országából c. munkájában tette közzé.

Hazatérése után a földtani Társaságnál és a Földrajzi Társaságnál töltött be vezető tisztségeket.

· 1902-ben filozófiai doktorrá avatták.

· 1903-ban leíró földrajzból magántanári képesítést szerzett és a tudományegyetem tanára lett.

· 1904-től a Földrajzi Közlemények szerkesztője.

· 1905-ben meghívták a Kolozsvári egyetem földrajzi tanszékének élére.

· 1910-ben utazást tett a Spitzbergákra, 1912-ben Lóczy másik híres tanítványával, Teleki Pállal bejárta Észak-Amerikát.

· 1915-ben a Magyar Földrajzi Társaság elnökévé választották, majd a Magyar Turista Egyesület, a Magyar Barlangkutató Társaság,

az Alföldi és a Balatoni Bizottság, valamint a Természetvédelmi Tanács elnöke lett.

· 1921-től 1940-ig a Budapesti Tudományegyetemen egyetemes földrajzot tanított.

Sokoldalú tudományos munkássága során vizsgálta a hegységek szerkezetét, a felszíni formák keletkezését, a tavak vízállásának változásait, a karszt-jelenségeket. Eredményesen foglalkozott emberföldrajzzal, az öntözések jelentőségével az emberi kultúra fejlődése szempontjából. Jelentősek morfológiai eredményei, a folyók szakaszjellegéről, a futóhomok mozgástörvényeiről, az európai monszunjelenségről szóló tanulmányai.

Színesen, közérthetően beszélt tudományos kérdésekről ismeretterjesztő előadásain. Igen nagy publicisztikai munkásságot is kifejtett.

Népszerű tudományos műveivel nagy tömegek érdeklődését keltette fel a földrajz és a természettudományok iránt.

Munkái közül ismertek a következő könyvek:

· A Föld titkai

· A térképek készítéséről

· Általános földrajz

· A földfelszín formáinak ismerete

· Kőrösi Csoma Sándor életregénye

· Magyarország földrajza

· Magyarország hegy- és vízrajzi térképe

· Földrajzi iskolai atlasz

Több évtizedes munkásságával egyik legnagyobb földrajztudósunkként, s természettudományos ismeretterjesztőként tarthatjuk számon.

A századforduló után a rokoni szálakon kívül elsősorban a szellemi kötődés, a tudományos kutatásai, társadalmi megbízatásai kapcsolják szülővárosához.

Cholnoky Jenőnek, a 20. század egyik legnagyobb földrajztudósának mély vonzalmát, elkötelezettségét a változó arcú, mindig szép Balaton és csodálatos környéke iránt hűen tükrözik írásai, rajzai, akvarelljei.